Tavaly családi házba költöztünk. Sajnos a ház felújítása során a konyhára nem sok energiánk és pénzünk maradt, azért folyamatosan gondolkodtunk azon, hogyan is újíthatnánk fel olcsón és látványosan a helyiséget.
Régóta nézegettük már a tégalkonyhákat, böngésztük a netet ötletek után, azonban elég kevés információt találtunk a kivitelezésről, ezért úgy gondoltam, hogy megosztom a tapasztalatainkat.
Október elején elhatároztuk, hogy nekilátunk a munkának. A kivitelezést édesapám vállalta, nagyon jó kézügyessége van ezért bátran rá is mertük bízni. Próbáltuk megtervezni, hogy körülbelül hol fognak elhelyezkedni a falak, hogyan férnek el a konyhai berendezések és mennyi tégla kell majd a falak felépítéséhez.
Első feladat a tégla kiválogatása és tisztítása volt. A házunk udvarán volt néhány gazdasági épület, amiket elbontottunk, így nekiálltunk átválogatni és letisztítani a téglákat. Kezdetben kőműves kalapáccsal, drótkefével tisztítottuk le a nagyobb szennyeződéseket, majd lamellás csiszolókoronggal lett teljesen simára csiszolva ill. szegmenses gyémántvágó tárcsával vágtuk megfelelő méretre a téglákat.
A csiszolt téglák ilyenek lettek:
Ezek után kezdődött a téglafal felépítése. A téglához kötőanyagként vakoló habarcsot használtunk, amit csemperagasztóval kevertünk össze, a falhoz való kötéshez pedig vaspálcákat használtunk a nagyobb stabilitás érdekében. A felhúzott falak belülről dryvit hálóval lettek befedve, majd glettelve lettek. A falakat újból átcsiszoltuk.
A fal csiszolás előtt:
És utána:
A kész téglafalat nem csiszoltuk teljesen tökéletesre. Ez szándékos volt, hogy ne legyen olyan "steril" kinézete a felületnek, mintha valamilyen tégla mintájú burkolót használtunk volna. Így valamelyest régies hatást értünk el. A jövőbeli bejegyzésekben megmutatjuk majd a végeredményt, hogyan illeszkedik a kezdetben nem túl látványos fal az összképbe.
